Kedves Hétfő!
Őszintén szeretném megtudni, hogy miért vagy ilyen fárasztó? Felkelni lehetetlen, elkészülni lehetetlen rajtad. Ráadásul mindig olyan nehéz vagy. Most is érzem, ahogy nyomod lefelé a hátam, ahogy a nagy fenekeddel rám ültél. Hát szerinted jól van ez így?

Amúgy a reggelemet teljessé boldoggá tette ma is -,mint minden nap, mióta beállítottam az ébredős zenémnek- a 30Y fantasztikzseniális Felhő című igen kedves száma. Teljesen boldogan, mosollyal az arcomon szoktam lenyomni a telefont, mikor 6:00kor elkezdi mellettem énekeli, hogy:
"Hajadba szél akadt, fogd össze most már
Levél nem repül, hogyha rátapostál
Sarak vannak akkor is, ha eső volt tegnap,
Ha az egyik megfog a másik elhagy.."
Tökéletesen, bár kevésbé kipihenten ébredtem a tegnapi Vörösmarty téren Olivérrel eltöltött shoppintúra után. Aztán, ha már igazából úgyis mindegy hogy nézek ki, mert biciklivel megyek, visszakapcsoltam az ébresztőt és 6:30-ig aludtam tovább. Fürdés és újrasminkelés helyett alvás? Tökre megérte! :D
Kikecmeregtem valahogy az ágyból végre, el is készültem. Fogmosás, kajacsinálás meg azok a tipikus reggeli dolgok. Közben folyamatosan a tegnapi történések jártak a fejemben. Gyorsan le is csaptam anyukámra, aki szegény teljesen félálomban meghallgatta az összes sztorimat, majd felállt és nekiállt készülődni.
Viktor megígérte, hogy 30 és 45 között hív, mikor ide ért a biciklivel. Hát 51kor nekem kellett rácsörögjek, hogy mégis hol az anyámban van.. De pont akkor ért a kapu elé. Kisebb kerülővel egészen pontosan 24 perc alatt sikerült beérjünk a suliba, amit a hazafelé úton sikerült 15-re lecsökkenteni. Bár lehet, mert nem kerültünk egy hatalmasat.
Tanítás szerencsére nem volt, nem is lett volna rá lelki indíttatásom a mai napon. Iskolanap volt, amit kifejezetten utálok. 6. óta a WC-be várom meg a hazamenetelt. Most se csináltam túl sok mindent. Eltelt.
Azóta hazatekertem, ettem, babáztam és laptopoztam.

Naésmost! (:
Ma igazán megtaláltam önmagamat. Legalábbis biztosan nem hoztam senki életébe csalódást. Talán a reggeli nagy kanál nutella lehet az oka, de ezek nem megerősített tények. Tehát ismétlem talán, de nagyon talán lehet a nutella miatt pörögtem egész nap, mint egy cukorral működő hintaló.. Szeretek dalszövegeket felírkálni a táblára. Ma is megtörtént és aztán pedig fel alá pattogva énekeltem is. Nagyon szeretem.
Apropó, ha már éneklés, szerdán lesz a zeneiskolába a felvételi. A számot, amit elő fogok adni, ma sikerült is így két nappal előtte kiválasztanom, szóval ma is és holnap is és holnapután is gőzerővel próbálom tanulni Amy-Valerie számát. Ó, csak sikerüljön a felvételim!
Ma is alig vártam, hogy este legyen, mert az este az beszélgetős idő. Teljesen be vagyok zsongva, bár ha az előzményes sztorit ismernéd, biztosan értenéd, hogy tulajdonképpen jogos. De még mennyire! :D Egyenlőre legyen elég annyi, hogy coming soon..
"hellószia a nevem BATMAN!!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.